Első brit nő a Holdon?
Rosemary Coogan, a brit űrhajós, éppen egy csapat segítségével készül fel a legnagyobb kihívására, amely egy űrsétára való felkészülés. A NASA Houstonban található Neutrális Felfüggesztési Laboratóriumában zajló teszt során egy 12 méter mély medencében, egy életnagyságú Nemzetközi Űrállomás (ISS) másolatán fog dolgozni. Rosemary számára ez lesz az eddigi legkeményebb megpróbáltatás, amely során 45 perc alatt öltöztetik be a nehéz űrruha minden elemébe. A teszt során nemcsak fizikailag, hanem pszichológiailag is megterhelő feladatok várnak rá. „Ez egy fontos nap” – mondja a vízbe merülés előtt, amely több mint hat órán át tart. „Nagyon intenzív a fizikai és a pszichológiai megterhelés” – teszi hozzá, miközben a platform, amelyen áll, lassan a vízbe süllyed.
Rosemary űrhajós karrierje gyermekkori álma volt, azonban sokáig elérhetetlennek tűnt számára. „Az iskolai pályaválasztási napon nem találkozik az ember űrhajósokkal” – emlékezik vissza. A helyzet azonban megváltozott, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) új jelentkezőket keresett, és Rosemary a több mint 22 ezer jelentkező közül kiválasztották. Az ESA célja, hogy Rosemary 2030-ra eljusson az ISS-re. Ezzel a brit űrhajósok példáit követi, hiszen elődei között találjuk Helen Sharman-t, aki 1991-ben a szovjet Mir űrállomáson járt, valamint Tim Peake-t, aki 2015-ben indult az ISS-re.
Rosemary az utolsó hat hónapját a Johnson Űrközpontban töltötte, ahol az ISS külső részének felfedezése mellett egy másik életnagyságú makettben is gyakorolhatott. Az ISS belsejének felfedezése során Rosemary bemutatja a labor összekapcsolt moduljait, amelyek meglehetősen szűkösnek tűnnek, figyelembe véve, hogy az űrhajósok hónapokat töltenek el az állomáson. „Ez egy izolált környezet, de ez segít abban, hogy kapcsolatot teremtsünk azzal, ami kint van – enyhítve a klaustrofóbia érzését” – mondja.
A medencében a búvárok folyamatosan állítják Rosemary felhajtóerejét, hogy a lehető legjobban utánozzák a mikrogravitációs feltételeket. Minden egyes mozdulatát gondosan meg kell terveznie, hogy elkerülje a felesleges energiaveszteséget. Az űrruhában végzett munka nemcsak lassú, hanem fizikailag is megterhelő, hiszen az űrhajósoknak sok időt kell eltölteniük a víz alatt, miközben minden mozdulatuk kulcsfontosságú a sikerhez.
A teszt során Rosemary egy másik űrhajóssal együtt végez egy sor karbantartást és javítást az űrállomáson. Minden lépését figyelik a vezérlőszobából, ahol a csapat folyamatosan kapcsolatban áll vele. Az egykori űrállomás parancsnok, Aki Hoshide, aki négy űrsétát teljesített, tanácsokkal látja el Rosemaryt, hangsúlyozva, hogy az új űrhajósok számára meredek tanulási görbét jelent az űrséták világába való belépés.
Rosemary a teszt végén egy váratlan helyzetben találja magát, amikor felmerül a szükség, hogy segélyt nyújtson űrhajós társának, aki úgy tesz, mintha elvesztette volna az eszméletét. Ez a szimuláció egy újabb kihívást jelent számára, hiszen a víz alatt fáradtan, de kitartóan kell elérnie őt, és biztonságban vissza kell hoznia a levegőzáróhoz.
A medencéből kiemelve, és az űrruhájából kiszabadítva, Rosemary fáradt, de boldog arccal mesél az élményeiről. A hat órás víz alatti munka során nemcsak a fizikai, hanem a mentális felkészültségét is próbára tették. „Ez egy kihívásokkal teli nap volt, de nagyon élvezetes” – mondja, miközben a jövőbeli űrutazásról ábrándozik. Rosemary álma, hogy egyszer valóra válthatja gyermekkori vágyát, és valóban űrsétát tehet a Nemzetközi Űrállomáson, majd talán egyszer a Holdon is. „Ha eljuthatnék oda, ahol a csillagokat és a Földet egyszerre láthatom, az lenne a hab a tortán” – zárja gondolatait a leendő űrhajós.
Ezeket is érdemes megnézni
Aszteroida, amely az élet építőköveit tartalmazza, állítják a tudósok
Tudósok versenyfutása az univerzum létezésének titkának felfedezéséért
