India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei

A folytatódó indiai-pakisztáni válság aggasztó fordulatot vett, és a világ különböző országaiból érkező felhívások a nyugalomra egyre sürgetőbbé válnak. Az indiai légicsapások után, melyeket Pakisztán állítása szerint több indiai vadászgép lelövésével válaszoltak meg – amit Delhi nem erősített meg – a kezdeti elképzelések szerint mindkét fél „győzelmet” könyvelhetett volna el, ezzel csökkentve a feszültséget. Azonban fennáll a veszélye annak, hogy az elhúzódó támadások és válaszcsapások végül egy sokkal rombolóbb következményhez vezethetnek. A múltbeli konfliktusok során, mint amilyen a 2019-es vagy a 2016-os események voltak, az Egyesült Államok és más globális hatalmak nyomást gyakoroltak Delhire és Iszlámábádra, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartsák és csökkentsék a feszültséget. Jelenleg azonban a szenvedélyek felforrósodtak, és a nacionalista retorika mindkét oldalon a csúcspontjára érkezett. A két szomszédos ország most közelebb áll a háborúhoz, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Ayesha Siddiqa, a King’s College London pakisztáni akadémikusa, figyelmeztetett, hogy a nemzetközi közösség csendje veszélyes helyzetet teremtett. „Bár a feszültségek évtizedek óta léteznek, most először találkoznak a felek olyan konfliktussal, amelyet senki sem figyel, vagy nem kényszerítik őket a leállásra” – mondta Siddiqa. Ha Washington nem lép közbe, Iszlámábád és Delhi valószínűleg folytatja a kölcsönös vádaskodást. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyan figyelmeztette India és Pakisztán vezetőit a feszültség csökkentésére, de más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi dolgunk”. Hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a helyzet minél gyorsabban lecsillapodna, de nem tudják kontrollálni ezeket az országokat.

Vance indiai látogatása alatt történt a militáns támadás, amely 26 civil halálát okozta a Kasmír indiai-adminisztrációjú részén. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke korábban a két ország közötti feszültség növekedését „szégyennek” nevezte. A korábbi indiai-pakisztáni összecsapások során, például 2019-ben, a feszültséget gyorsan sikerült lecsillapítani, miután India „sebészeti csapásokat” hajtott végre a Pakisztán területén lévő terrorista táborok ellen. Egy indiai katonai repülőgépet lelőttek a válság következményeként, és a pilótát Pakisztán elfogta, de két nap múlva Washington és más világpower közbenjárásának köszönhetően szabadon engedték.

A jelenlegi konfliktus intenzitása azonban eltérő, a szenvedélyek mindkét oldalon magasra hágják. Míg a Trump-adminisztráció prioritásai inkább a vámokkal, Kínával és az orosz-ukrán helyzettel foglalkoznak, szükség lehet a nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítéseire a két nukleáris hatalom közötti feszültség csökkentésére. Kína, mint a dél-ázsiai térség másik nagyhatalma, szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Pakisztánnal. Peking több mint 50 milliárd dollárt fektetett Pakisztánba a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó keretein belül, hogy támogassa a kereskedelmet. Kínának emellett rendezésre váró határproblémái vannak Indiával, és a két ország 2020-ban határütközetet is vívott a Himalájában.

A feszültségek közepette Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere marad. „Ha az Egyesült Államok nem érdekelt az indiai-pakisztáni feszültségek megoldásában, akkor más állandó tagoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában – P5 – kellene közbeavatkozniuk. Ez az ő felelősségük is” – mondta Shen Dingli, a sanghaji nemzetközi ügyek szakértője. Miközben India Pakisztánt a kasmíri szeparatisták támogatásával vádolja, akik a múlt hónapban turisták ellen elkövetett támadást hajtottak végre, a kínai akadémikus szerint a P-5 tagjai elindíthatnak egy hiteles vizsgálatot az ügyben, hogy kezeljék India aggodalmait.

A közel-keleti államok, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokkal rendelkeznek mindkét országgal, fokozhatják közvetítői erőfeszítéseiket. Szaúd-Arábia külügyminisztere, Adel Al-Jubeir május 7-én érkezett Delhibe, amit a két ország közötti feszültségek növekedése közepette meglepő látogatásnak tartottak. Az indiai külügyminiszter, Subrahmanyam Jaishankar jónak minősítette a találkozót, hozzáfűzve, hogy szaúdi kollégája megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról. A szaúdi miniszter pénteken Iszlámábádban tárgyalt Pakisztán vezetőivel, ahol körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik.

A jelenlegi válság egyik lehetséges megoldása az, ha mindkét fél győzelmet tud elkönyvelni, hogy ezzel elégedett legyen a saját közönsége. India azt állítja, hogy a Pakisztánban és a Pakisztán által irányított Kasmírban végrehajtott rakétacsapások a múlt hónapban Pahalgamban elkövetett támadás felelőseinek „számonkérésére” irányultak. „India már elmondta, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha ők visszavágnak, akkor India erőteljes válaszra számíthat” – mondta D. S. Hooda nyugalmazott indiai tábornok. Pakisztán, különösen az erős hadsereg számára, szeretné megmutatni a népének, hogy képes szembeszállni Indiával, és újra leckét adni, hiszen az indiai légierejének öt gépét lőtték le egy légi összecsapás során. India nem ismerte el, hogy bármelyik vadászgépét elvesztette volna a jelenlegi összecsapásban. Siddiqa szerint a válság megoldása attól függ, hogy India milyen célokat tűzött ki. „India céljai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől kezdve valami nagyobb eléréséig” – mondta. Az indiai Premier League esetleges folytatása pedig a „nemzet hangulatától” függ, nyilatkozta a korábbi indiai kapus, Deep Dasgupta. A helyzet pedig továbbra is feszült, amire a világ vezetői is felhívták a figyelmet, arra kérve a két oldalt, hogy tanúsítsanak „mértéktartást”. A BBC tudósítói meglátog

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo