MemoryLand.hu

Az eldobható bugyipelenkák ötletét történetük kezdetén sokan kételkedve fogadták, ezzel szemben a 2000-es évekre már korlátlan mennyiségben használta mindenki, aki csak megengedhette magának. Napjainkban viszont, felbukkant egy környezettudatosabb réteg véleménye, miszerint vissza kéne térnünk a régi időkben bevett szokásra, a mosható megoldásra. Vajon ez a jövő? Újra divatba jönnek a mosható pelusok? Az első szövetpelenkákat Maria Allen készítette az Egyesült Államokban. Ezek még frottírból, muszlin béléssel készültek, de gyapjúval és gumival is bevonták néha, a szivárgás megelőzése érdekében. Az 1930-as években dobták piacra a „megsemmisíthető babakendőket”, amelyeket tekinthetünk a bugyipelenkák őseinek. Ezek még korántsem voltak annyira puhák és jó érzést keltőek, mint amelyeket napjainkban kaphatunk, de innen tudott elindulni maga…

A potenciálisan veszélyes földfalak ponyvás letakarását ajánlja az építővállalatok és vállalkozások, a lakosság, valamint önkormányzatok figyelmébe a Magyar Madártani Egyesület (MME) azért, hogy ezeken a helyeken ne tudjanak fészket rakni a partifecskék – közölte az egyesület hétfőn az MTI-vel. Országszerte megjelenő madárvédelmi probléma a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba és építési földhányásokba. Az állatok olyan helyeken jelennek meg, ahol ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, a fiókák pusztulását okozhatja – olvasható a közleményben. Mint írják, április második felétől május közepéig-végéig könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör függőleges falába, friss vagy az előző évekből…

Görögországról szinte mindenkinek a gyros, a gyönyörű, kék-fehér városok és a napsütötte, homokos tengerpartok jutnak eszébe. Ezzel szemben az már nem olyan egyértelmű, hogy mennyire mások a kommunikációs szokások Görögországban. Érdekes belegondolni, hogy hozzánk hasonlóan európai országról van szó, mégis mennyire más az ott élő emberek értékrendje és viselkedése. Fontos a fizikai kontaktus Görögországban ne lepődjünk meg, ha egyből nagyon közvetlenül viselkednek velünk és a beszélgetés során gyakran hozzánk érnek és fizikai kontaktust létesítenek, például vállveregetés formájában, ugyanis náluk ez hétköznapi jelenség. A heves gesztikuláció és a hangos beszéd itt egyáltalán nem az agresszió jele, inkább a lelkességé. Fontos számukra a szemkontaktus, aki ezt nem tartja, arról könnyen azt gondolhatják,…

A kreativitás, vagy más néven alkotókészség egy hétköznapi, mindenki által jól ismert dolog, ami a kezdetek kezdetén már bennünk van. Már kisbabakorban is, amikor a színes építőkockákat különböző módon pakoljuk egymásra, fellelhetőek a kreativitás kisebb – nagyobb nyomai, ami életünk minden szakaszán elkísér. A gyerekek az óvodában, amikor rajzolnak, amikor egy beadandó dolgozatot fogalmazunk, vagy éppen egy kifogást próbálunk megfogalmazni, a kreatív gondolatainkat használjuk. A kreativitást többféleképpen lehet „mérni”, de leegyszerűsítve maradjunk a mennyiségi és minőségi kreativitásnál. Többféle fajtája van a kreativitásnak is Mennyiségi kreativitás, ha például megkérünk egy gyereket, hogy rajzoljon nekünk egy perc alatt annyi mindent, amennyit csak tud és rajzol nekünk tíz bolygót. Minőségi kreativitás amikor ugyanebben…

Sokan imádnak sportolni a világ minden szegletében. Afrika eldugott csücskeiben pont úgy, mint Svájc magaslatain. Azonban ez is, mint szinte minden, bizonyos mértékben megosztó téma. Míg vannak, akik nem bírnak ki egy napot sem testmozgás nélkül, másoknak megtestesült rémálom, ha el kell menniük futni, vagy lenéznek egy edzőterembe és rossz emlékekkel tekintenek vissza az iskolás évek alatti testnevelés órákra. Vajon mi válthat ki ekkora ellenszenvet ezzel kapcsolatban? Megváltoztatható-e az ehhez való álláspontunk? Sok oka lehet annak, ha valaki nem sportol Értelemszerűen rengeteg oka lehet, ha valakinek lenne rá lehetősége, mégsem szeretne sportolni. Az egyik legkézenfekvőbb opció, hogy még nem találta meg a számára megfelelő sportágat, és amelyeket eddig próbált, mindig…

A koronavírus-járvány miatt nagyon visszafogott, zártkörű tavalyi ceremónia után idén Londonban ünnepli születésnapját a brit uralkodó. Vasárnapi brit sajtóértesülések szerint II. Erzsébet királynőnek, aki áprilisban 95 éves lesz, eltökélt szándéka, hogy a júniusban esedékes „hivatalos” születésnapi parádét ismét a hagyományos pompával rendezzék meg, nem utolsósorban azért, mert az uralkodó ezzel is ki akarja fejezni elismerését a hadsereg által a járvány leküzdésére tett erőfeszítésekért. A királynő, aki 69 éve ül az Egyesült Királyság trónján, tavaly március óta legnagyobb vidéki rezidenciáján, a London nyugati határában fekvő Windsor ősi kastélyában tartózkodik férjével, Fülöp edinburghi herceggel, aki az idén lesz 100 éves. Az évszázados hagyományok alapján tavaly is júniusban lett volna esedékes a királynő…