Nehéz csapás a megújuló energia fejlődésére: leállt egy nagy szélerőmű projekt
A dán Orsted energiacég bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 néven ismert szélerőmű projekt fejlesztését a kelet-yorkshire-i partok mentén. Ez a szélerőmű az egyik legnagyobb lett volna a világon, várhatóan 2,4 gigawatt kapacitással, ami elegendő energiát biztosított volna több mint egymillió háztartás számára. A cég indoklása szerint a projekt gazdaságilag már nem volt fenntartható, annak ellenére, hogy 15 éves szerződést kötöttek az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta a megtermelt energia árának értékesítését egy előre meghatározott áron. Az Egyesült Királyság szélerőmű szektora az utóbbi években drámai költségnövekedéssel néz szembe, amit a kormány is elismert.
A Megújuló Energia Biztonsági és Zéró Kibocsátási Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy a globálisan magas infláció és az ellátási láncok problémái jelentősen befolyásolják az ipart egész Európában. Ráadásul ez már a második eset, amikor egy nagyobb offshore projektet leállítanak; a svéd Vattenfall cég júliusban szintén leállította egy 1,4 gigawatt kapacitású szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet a német RWE energiacég vásárolta meg, amely azt ígérte, hogy végigviszi a kivitelezést.
A nehézségek, amelyekkel az offshore fejlesztők szembesülnek, komoly kérdéseket vetnek fel a kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia célkitűzésének megvalósíthatóságával kapcsolatban. Az Egyesült Királyság áramtermelésének több mint fele már most is megújuló forrásokból származik, mint például szél, napenergia, nukleáris energia és biomassza. A kormány célja, hogy ezt az arányt 95%-ra emelje 2030-ig, mindössze öt év múlva. Ehhez azonban az offshore szélerőmű kapacitását háromszorosára kell emelni, és a napelemek, valamint a szárazföldi szélerőművek számát is meg kell duplázni az Aurora Energy becslése szerint. Emellett jelentős fejlesztésekre van szükség az elektromos hálózatban is, például 620 mérföld új villamosenergia-vezeték, valamint alállomások és egyéb berendezések kiépítésére.
Különböző helyi közösségek ellenállnak annak a kilátásnak, hogy jelentős új energiahálózat épüljön a közelükben. Egyes iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reform Pártok képviselői is úgy vélik, hogy a 2030-as cél elérése nem reális. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora már régóta azt állítja, hogy az infrastruktúra ilyen rövid időn belüli kiépítése szinte lehetetlen feladat. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem tudják teljesíteni a nagyon rövid távú célokat, az csak növelni fogja a költségeket. Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 missziójának vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” feladat lesz, de szerinte, ha „Herkulesi erőfeszítést” tesznek, akkor megvalósítható.
Ed Miliband energiahivatal vezetője is elismerte, hogy a terveik ambiciózusak és vitatottak, de hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen a villanyszámlák csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiaszuverenitás biztosítása. A kormány azt állítja, hogy együtt kíván működni az Orsteddel a Hornsea 4 projekt „újraindítása” érdekében, és bízik abban, hogy a tiszta energia küldetése még mindig elérhető. A kormány szóvivője kifejtette, hogy „szilárd projektportfólióval rendelkeznek, amely lehetővé teszi a tiszta energia 2030-as megvalósítását, és misszióorientált megközelítésük biztosítja, hogy irányítani tudják a globális nyomásokat és az egyedi kereskedelmi döntéseket”.
A helyzet tehát rendkívül összetett és kihívásokkal teli, de a kormány és az iparági szereplők továbbra is optimisták, hogy a jövő energiaigényeit fenntartható módon tudják kielégíteni, még akkor is, ha a költségek emelkedése és a helyi ellenállás komoly akadályokat gördít a tervek megvalósítása elé.
Ezeket is érdemes megnézni
A pápa gyors megválasztásának üzenete a katolikus egyház prioritásairól
Óriás tintahal felvétele az óceán mélyén
