Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet rajtuk?
Donald Trump legutóbbi bejelentése, amely a világ különböző országaival folytatott kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó vámokat érintette, jelentős hatással volt Dél-Amerikára. A kontinens tíz országának, köztük Brazíliának és Argentínának, a legkisebb, 10%-os vámot kellett csak viselnie, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámokat kaptak, amelyeket később szintén csökkentettek 10%-ra. Trump döntése, miszerint 90 napra felfüggeszti a magasabb vámtételek alkalmazását szinte minden ország esetében, jelentős megkönnyebbülést hozott a dél-amerikai államok számára. Kivételt képezett Kína, amely a legmagasabb, 145%-os vámot kapta, valamint Kanada és Mexikó, ahol 25%-os vámot alkalmaznak egyes amerikai exportokkal szemben.
Sok elemző úgy véli, hogy Trump döntése Dél-Amerika számára kedvező helyzetet teremt, mivel a magasabb amerikai vámtételek Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra vonatkozóan vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az Egyesült Államokban és a globális piacon. Az érvelés mögött az a logika áll, hogy a dél-amerikai országok, amelyek gazdagok különféle nyersanyagokban, profitálhatnak a kialakult helyzetből. Brazília és Argentína, mint a legnagyobb gazdaságok, jelentős szója- és olajexportáló országok, valamint Brazília vasérc-exportja is jelentős. A Kínára kivetett magas vámok miatt a dél-amerikai exportőrök új lehetőségekhez juthatnak.
Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportját Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból érkező korábbi szállítmányokat. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, amelyet az Egyesült Államok követ. A múltban, amikor Trump első ciklusában vámtarifákat vezetett be Kína ellen, a kínai vásárlók egy része a nyersanyagaikat az Egyesült Államokból Brazíliába helyezte át, ami a brazil szójaexport növekedéséhez vezetett. A brazil mezőgazdasági termelők, mint például Frederico D’Avila, remélik, hogy ez a tendencia most is megismétlődik.
Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi gazdaságtan professzora figyelmeztet arra, hogy a „bilaterális akadályok” emelése nem feltétlenül jelent pénzügyi előnyöket az eladók számára, mivel az árakat globálisan határozzák meg. Hallak szerint a dél-amerikai országok ne számítsanak jelentős pénzügyi nyereségre a Trump által bevezetett intézkedések következtében, csupán más vásárlókra számíthatnak. A gazdasági környezet változása, például egy esetleges recesszió, sokkal inkább befolyásolhatja az árakat.
Más iparágak is reménykednek abban, hogy Trump intézkedései révén több globális eladást érhetnek el. Például a brazil marhahúsipar a közelmúltban Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil marhahús számára. Jelenleg Japán a marhahúsának 40%-át az Egyesült Államoktól vásárolja, de miután Trump 24%-os vámot helyezett kilátásba, Tokió lehet, hogy inkább Dél-Amerikából vásárol majd húst.
A kávé- és lábbeligyártó ipar is kedvező helyzetbe kerülhet, mivel Trump magas vámtételei a kínai termékekre következtében a brazil és kolumbiai termékek versenyelőnyt élvezhetnek az Egyesült Államokban. Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, és ha Trump újra bevezeti a 46%-os vámot Vietnámra, valamint a 32%-os vámot Indonéziára, az jelentősen megdrágíthatja a kávéjukat az Egyesült Államokban.
A brazil cipőgyártók is profitálhatnak a kínai exportokra kivetett vámtételekből, hiszen Kína a világ legnagyobb lábbeligyártója, míg Brazília az ötödik. Az újonnan megválasztott uruguayi elnök, Yamandú Orsi, arról is beszélt, hogy Trump vámtarifái elősegítik a Mercosur és az EU közötti kereskedelmi megállapodás megvalósulását, mivel Európa a kereskedelmi partnerei diverzifikálására törekszik.
Bár sokan optimisták a dél-amerikai országok kilátásait illetően, a helyzet korántsem egyszerű. A 10%-os vám is 10%, és a csökkentett vámok ellenére a dél-amerikai államoknak szembesülniük kell a globális kereslet csökkenésével és az áremelkedésekkel. A nyersanyagok esetében, mint az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium, különösen nagy a kockázat, mivel az amerikai kereslet csökkenése drámai következményekkel járhat. Az alacsonyabb kereslet és a volatilis árak komoly kihívások elé állíthatják Dél-Amerikát, különösen olyan országokat, mint Chile és Peru, ahol a réz a legfőbb exporttermék.
A jövőt illetően a szakértők óvatosságra intenek. Ha Brazília és Argentína jelentős növekedést tapasztal az Egyesült Államok felé irányuló exportjukban, Trump nem habozna, hogy magasabb vámot vetessen ki rájuk, hiszen célja a hazai termelés növelése, nem pedig a külföldi import. Az elkövetkező hónapok eseményei tehát jelentős hatással lesznek a dél-amerikai országok gazdasági helyzetére, és az, hogy a vámtarifák kedvező vagy kedvezőtlen irányba alakulnak, még mindig kérdéses.
Ezeket is érdemes megnézni
Mi következik Gyurcsány Ferenc távozása után a magyar politikában?
Mi rejlik az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vámmegállapodásában?
