Kanadai politikai jelöltek a fosszilis energiahordozók mellett, a klímaváltozás háttérbe szorul

A kanadai szövetségi választások során a politikai diskurzus középpontjában az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump jelentette fenyegetés áll, miközben Kanada globális felmelegedéshez való hozzájárulásának kérdése háttérbe szorult. A két fő politikai párt, a Liberálisok és a Konzervatívok új energiainfrastruktúrák kiépítésére vonatkozó terveket sürgetnek, mivel az ország igyekszik csökkenteni függőségét az Egyesült Államoktól. Mark Carney, a Liberális Párt vezetője, ígéretet tett arra, hogy Kanadát globális szuperhatalommá alakítja a hagyományos és zöld energia terén egyaránt. Ezzel szemben Pierre Poilievre, a Konzervatívok vezetője, a kőolaj- és gázszektor fellendítését tűzte ki célul, és eltörölné az ipari szén-dioxid-adót. Ez a váltás drasztikus, hiszen a 2021-es választásokkor a környezetvédelem volt a választók legfőbb aggodalma, és a két nagy párt között konszenzus alakult ki arról, hogy Kanadának gyorsan zöld gazdaságra kell áttérnie, amihez 2021 júniusában egy nettó nullás kibocsátási törvényt is elfogadtak.

A mostani választások során azonban ez az egység már rég eltűnt. Carney, aki március elején lett a Liberálisok vezetője és miniszterelnöke, hosszú ideje nemzetközi szószólója a klímaváltozásnak. Korábban az Angol Bank kormányzójaként, valamint az ENSZ klíma- és pénzügyi különmegbízottjaként is dolgozott, emellett ő volt a Glasgow-i Pénzügyi Szövetség a Nettó Nulláért egyik társelnöke, amely a COP26 egyik jelentős eredménye volt. Azonban miniszterelnöki tevékenysége első lépéseként visszavonta a fogyasztói szén-dioxid-adót, amely a Liberálisok egyik jellegzetes klímapolitikája volt. Ezt az adót 2019-ben vezették be, és a szén, olaj vagy gáztermékeket használó fogyasztókra vonatkozott. Az adó népszerűtlen volt, és a Konzervatívok számára könnyű célpontot jelentett a megélhetési költségek növekedésére.

Poilievre a „Szén-dioxid Adó Carney” címkével próbálta lejáratni ellenfelét. Egyes elemzők szerint a szén-dioxid-adó eltörlése politikailag okos lépés volt, míg mások hibának tartják. Catherine Abreu, a Nemzetközi Klímapolitikai Központ igazgatója szerint „ha az első lépéseid között szerepel a szén-dioxid ár eltávolítása, akkor azt a narratívát fogadod el, amely szerint a klímaváltozás politikája túl sok pénzbe kerül, és nem jó számunkra, holott ez nem igaz”. Abreu úgy véli, hogy ez egy kihagyott lehetőség volt arra, hogy új keretet állítsanak fel a választások során.

Carney kampányának egyik középpontjában Kanada energiahelyzetének javítása áll, amelynek célja, hogy az ország „a tiszta és hagyományos energia világelső szuperhatalma” legyen. Kampányában a pragmatikus megközelítésre helyezi a hangsúlyt, gyorsított zöldenergia-projektek támogatásáról és a zöld közlekedés, valamint épületek ösztönzéséről beszél, de részleteket nem oszt meg. Emellett a szén-dioxid megkötésével kapcsolatos technológiákba való befektetést is sürgetett.

Azonban a Carney klímaügyben megfogalmazott retorikáját több tényező is csökkentette. A közvélemény-kutatások szerint 2023 végére a kanadai emberek környezeti aggályai háttérbe szorultak, ahogy a megélhetési költségek, az energia- és lakhatási árak emelkedése került a középpontba. Az ukrán háború is új hangsúlyt adott az ország bőséges természeti erőforrásainak, beleértve az olajat, gázt és kritikus ásványokat. Mark Winfield, a torontói York Egyetem környezeti és városi változásokkal foglalkozó karának professzora megjegyezte, hogy „számos geopolitikai szövetséges látogatott el hozzánk, mondván, hogy szeretnék a kövületeinket, és Kanada szeretne geopolitikailag biztonságos elsődleges nyersanyag-szolgáltató lenni Oroszország helyett”.

Pierre Poilievre, aki Carney utódjaként indul, a megélhetési költségekkel kapcsolatos kérdésekre fókuszál, és szigorúbb törvényeket sürget a jogrend és a „woke” kulturális ügyek terén. Poilievre, akinek pártja erős választói bázissal rendelkezik az energiaforrásokban gazdag kanadai régiókban, a kőolaj- és gázipar jelentős bővítését és a szén-dioxid adó eltörlését szorgalmazza. Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy támogatja-e Kanada nettó nullás kibocsátási céljait, de érvelése szerint jobb lenne a világ számára, ha India és más ázsiai országok a „piszkos szenet” tisztább kanadai olajra és gázra cserélnék.

A választók szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy melyik vezető képes a legjobban kezelni az amerikai elnököt. Ez különösen fontos az olaj- és gázipar szempontjából, hiszen Kanada az Egyesült Államok legnagyobb külföldi olajszállítója, a nyersolaj-termelés körülbelül 90%-a az Egyesült Államokba irányul. Az energiatarifák hatása a munkahelyekre és a gazdaságra katasztrofális lehet. „A kapcsolatunk az Egyesült Államokkal teljesen megváltozott” – mondta Carney a választások első vitájában. A csővezetékek nemzeti biztonsági problémát jelentenek számunkra, és a Trump-féle fenyegetés újraértelmezte a nyugati tartományokban termelt olaj és gáz keleti irányú szállítására vonatkozó csővezetékek iránti érdeklődést. A korábban tervezett Energy East csővezeték projekt 2017-ben számos tényező miatt lekerült a napirendről, beleértve a különböző területek heves ellenállását és a szabályozási nehézségeket.

A mostani kampány során mind a Liberálisok, mind a Konzervatívok ígéretet tettek arra, hogy gyorsítják az „energiafolyosók” kiépítését, bár Carney a csővezetékek támogatásában ingadozik, tudva, hogy azok mélyen népszerűtlenek a környezetvédők körében. Kihívást jelent számára, hogy megvédje Kanadát, mint a Trump által fenyegetett nemzetet, miközben cselekednie kell a felmelegedő klíma ügyében. A Kanadai Biztosítótársaság 2024-es jelentése szerint a időjárási események miatt keletkezett biztosított veszteségek 8,5 milliárd kanadai dollárt tettek ki, ami háromszorosa a 2023-asnak. A két fő politikai szereplő, akik a fosszilis tüzelőanyagok fontos szerepét hangsúlyozzák a kanadai gazdaságban, kénytelenek lesznek szembesülni az ország klímavédelmi vállalásaival. Yves-François Blanchet, a Quebec-i székhelyű Bloc Québécois vezetője a két pártot „klímaváltozással kapcsolatos tagadásban” vádolta. ”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87pev3jpyyo