A konklávé gyors befejezése arra utal, hogy a szavazó bíborosok jelentős része már a kezdetektől fogva úgy érezte, Robert Prevost az, aki a legjobban felkészült arra, hogy szembenézzen a pápai kihívásokkal. Az egyházi választások előtti időszakban, a bíborosok formális találkozói és informális vacsorái során, amelyeken azt vitatták meg, milyen személyre van szükségük, világosan látszott, hogy két kifejezés folyamatosan visszatér: „folytonosság” és „egység”. Sokak számára nyilvánvaló volt, hogy Ferenc pápa olyan jelentős munkát kezdett el, amely a társadalom peremén élők felé való eljutással, a katolikus világ határvonalain túl található emberek elérésével és a hiten kívül álló személyek megszólításával járt. Azok, akik Robert Prevostot támogatták, elismerték, hogy Ferenc pápa igyekezett hangot adni…