Csapás a megújuló energia törekvéseknek: lemondtak egy jelentős szélerőműről

A dán Orsted energiaipari vállalat bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű óceáni szélerőmű-beruházását, amely a brit Kelet-Yorkshire partjainál valósult volna meg. Ez a projekt a világ egyik legnagyobb offshore szélerőművévé válhatott volna, és várhatóan 2,4 gigawattnyi kapacitást biztosított volna, ami elegendő áramot termelne több mint egymillió háztartás számára. Az Orsted döntése súlyos csapás a brit kormány tiszta energia iránti ambícióira, mivel a vállalat közlése szerint a projekt már nem volt gazdaságilag életképes, annak ellenére, hogy egy 15 éves szerződést írtak alá a brit kormányzattal, amely garantálta, hogy az áramot előre meghatározott áron értékesítik.

Az Egyesült Királyság offshore szélerőmű szektora az utóbbi években egyre növekvő költségekkel néz szembe, amit a kormány is elismert. A Energia Biztonsági és Nettó Nulla Minisztérium (DESNZ) szóvivője hangsúlyozta, hogy tudatában vannak a globális infláció és az ellátási láncok korlátainak iparukra gyakorolt hatásával Európában. Az Orsted döntése nem egyedüli eset, hiszen a svéd Vattenfall is leállította egy 1,4 gigawattos szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál 2023 júliusában, ugyancsak a költségek emelkedése miatt. Az érintett projektet a német RWE energiaipari vállalat vásárolta meg, amely ígéretet tett arra, hogy folytatni fogja a fejlesztéseket.

A fejlesztők által tapasztalt nehézségek azonban komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány által kitűzött 2030-as tiszta energia célkitűzésének megvalósíthatóságával kapcsolatban. Jelenleg az Egyesült Királyság energiaigényének valamivel több mint fele származik megújuló forrásokból, mint például szél, nap, nukleáris energia és biomassza. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, azaz mindössze öt év múlva. A cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kellene háromszoroznia az offshore szélerőmű kapacitását, és meg kellene dupláznia a napelemes és a szárazföldi szélerőművek számát, amint azt az Aurora Energy becslései is mutatják. Emellett jelentős fejlesztésekre is szükség lesz az elektromos hálózatban, például új, 620 mérföld hosszú elektromos vezetékekre, alállomásokra és egyéb berendezésekre.

Sok helyi közösség ellenségesen viszonyul a közelükben megvalósuló új energiainfrastruktúrákhoz. Egyes iparági szakértők, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői úgy vélik, hogy a 2030-as célkitűzés elérhetetlen. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem közgazdasági politikai professzora régóta hangsúlyozza, hogy a szükséges infrastruktúra kiépítése a kitűzött időkereten belül szinte lehetetlen feladat. Figyelmeztetett arra, hogy ha nem sikerül eleget tenni egy nagyon rövid távú célnak, az maximalizálni fogja a megvalósítás költségeit. Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a célkitűzés rendkívül nehéz lesz, de szerinte egy „Herkulesi erőfeszítéssel” elérhető.

Ed Miliband energiaügyi miniszter elfogadja, hogy a terv ambiciózus és vitatott, de határozottan állítja, hogy elengedhetetlen a költségek csökkentése, a klímaválság kezelése és az energiabiztonság megteremtése érdekében. A kormány bejelentette, hogy együttműködik az Orsted vállalattal, hogy a Hornsea 4 projektet „újra pályára állítsák”, és bíznak abban, hogy a tiszta energia küldetés még mindig elérhető. „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-as megvalósításához, és küldetésorientált megközelítésünk biztosítja, hogy meg tudjuk oldani a globális nyomásokat és az egyedi kereskedelmi döntéseket, hogy elérjük a céljainkat” – mondta egy szóvivő. A tiszta energia jövője tehát még mindig kétségekkel teli, de a kormány és az iparági szereplők igyekeznek lépéseket tenni a kitűzött célok elérése érdekében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/ce848g8l8vro