
Aszteroida, amely az élet építőköveit tartalmazza, állítják a tudósok
A NASA által végzett legújabb kutatások eredményeként a Bennu nevű aszteroidán felfedezett kémiai építőelemek gazdag anyagkészletét hozták napvilágra. A Bennu aszteroida apró, szemcsés porából gyűjtöttek össze mintákat, amelyeket egy NASA űrszonda hozott vissza a Földre. A benne található ásványok és szerves vegyületek széles spektrumot ölelnek fel, beleértve azokat az aminosavakat, amelyek a fehérjék alapvető építőelemei, valamint a DNS alapvető komponenseit, a nukleobázisokat is. Bár ez nem jelenti azt, hogy a Bennun valaha is élet létezett volna, a felfedezések erősítik azt a hipotézist, miszerint az aszteroidák szállították a Földre az élethez szükséges alapvető összetevőket, amikor több milliárd évvel ezelőtt becsapódtak bolygónkra.
Sara Russell professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kozmikus ásványtani szakértője kiemelte, hogy a Bennu kutatása során szerzett ismeretek lenyűgözőek. „Ez a kutatás nemcsak a saját eredetünkről mesél, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy válaszokat találjunk arra a hatalmas kérdésre, hogy hol kezdődött az élet. Ki ne akarna tudni arról, hogyan indult el az élet?” – tette hozzá. A felfedezések két tudományos folyóiratban, a Nature és a Nature Astronomy oldalain jelentek meg.
Az Osiris Rex nevű űrszonda küldetése, amely a Bennu aszteroidáról gyűjtött mintát, a NASA eddigi legbátrabb missziói közé tartozik. Az űrszonda egy robotkar segítségével gyűjtötte össze a 500 méter széles űrkőzet egy részét, majd ezt egy kapszulába csomagolva 2023-ban visszajuttatta a Földre. Összesen körülbelül 120 gramm fekete port gyűjtöttek össze, amelyet tudósok világszerte tanulmányoznak. Bár ez az anyagmennyiség elsőre nem tűnik soknak, a kutatások során kiderült, hogy igazi kincsek rejlenek benne.
Russell professzor elmondta, hogy minden egyes szemcséből új tudásra tesznek szert a Bennuval kapcsolatban. A kutatás során körülbelül egy teáskanálnyi anyagot küldtek a brit tudósoknak. A legújabb elemzések azt mutatják, hogy az aszteroida gazdag nitrogén- és szénalapú vegyületekben. Ezek között szerepel a Földön élő élet által fehérjék építésére használt 20 aminosav közül 14, valamint a DNS-t felépítő négy gyűrűs molekula – adenint, guanint, citosint és timint is azonosították. A kutatás során számos ásványi anyagot és sót is felfedeztek, ami arra utal, hogy a múltban víz is létezett az aszteroidán. Az ammónia, amely kulcsszerepet játszik a biokémiai reakciókban, szintén megtalálható volt a mintákban. Néhány ilyen vegyület már korábban is előkerült olyan űrkőzetekben, amelyek a Földre estek, de másokat most azonosítottak először.
Russell professzor hangsúlyozta, mennyire izgalmas látni, milyen gazdag anyaggyűjteménnyel rendelkezik a Bennu. „Hihetetlen, mennyire gazdag. Tele van olyan ásványokkal, amelyeket eddig meteoritokban nem láttunk, és olyan kombinációkkal, amelyeket szintén nem ismertünk” – fogalmazott. Ez a legújabb kutatás hozzájárul ahhoz a növekvő bizonyítékhoz, hogy az aszteroidák vízet és szerves anyagokat szállítottak a Földre.
Ashley King doktornő, a Természettudományi Múzeum kutatója elmagyarázta, hogy a korai Naprendszer rendkívül zűrzavaros volt, és számos aszteroida, mint a Bennu, keringett a térségben. Az elmélet szerint ezek az aszteroidák bombázták a fiatal Földet, ezzel elültetve a bolygón az élethez szükséges összetevőket, amelyek az óceánokat létrehozták. Azonban a Föld nem volt az egyetlen olyan világ, amelyet űrkőzetek ütköztek. Más bolygók is szenvedtek az aszteroidák becsapódásától.
King doktornő hozzátette, hogy „a Föld egyedülálló, mivel eddig ez az egyetlen hely, ahol életet találtunk, de tudjuk, hogy az aszteroidák a szén- és vízösszetevőket szállították a Naprendszer más részeibe is”. A tudósok jelenleg azon dolgoznak, hogy megértsék, ha a megfelelő körülmények adottak, miért van élet a Földön, és vajon máshol a Naprendszerben is találhatunk-e életet. Ez a kulcskérdés továbbra is a kutatások középpontjában áll, és a Bennu porából visszahozott anyagok tanulmányozása még évtizedekig tart.

