A Titanic utolsó óráit feltáró forradalmi részletek a szkennelés nyomán

A Titanic tragédiájának újabb részleteit tárja fel egy részletes digitális szkennelés, amely a híres óceánjáró végső óráit dokumentálja. A 3D-s rekonstrukció, amely a hajó pontos mását mutatja be, megvilágítja, hogyan szakadt ketté a hajó, amikor 1912 áprilisában jéghegynek ütközött. A katasztrófában körülbelül 1500 ember vesztette életét, és a szkennelés új nézőpontokat nyújt a baleset körülményeiről. A felvételek segítségével pontosan látható, hogy a hajó egyik kazánházában az mérnökök a végsőkig dolgoztak, hogy fenntartsák a világítást, megerősítve ezzel a túlélők beszámolóit.

A National Geographic és az Atlantic Productions közreműködésével készült dokumentumfilm, a „Titanic: A Digitális Feltámadás” célja, hogy feltérképezze a Titanic roncsát, amely 3,800 méter mélyen fekszik az Atlanti-óceán jégborította vizében. A szkennelés során több mint 700,000 képet készítettek a hajóról, minden lehetséges szögből, hogy létrehozzák a digitális ikertestvért, amelyet 2023-ban a BBC News mutatott be a világnak. A roncs mérete és a mélység sötétsége miatt a hagyományos merülőhajók csak korlátozottan tudták feltérképezni a területet, de a digitális rekonstrukció lehetővé teszi a Titanic teljes körű megismerését.

A hajó orra szinte állva fekszik a tengerfenéken, mintha még mindig az útján lenne, míg a hajó hátsó része, 600 méterre tőle, összetört fémkupac. Ez a károsodás abból adódott, hogy a hajó a tengerfenékre csapódott, miután kettétört. A legújabb térképezési technológia új módszert kínál a hajó tanulmányozására, amelyet Parks Stephenson, a Titanic elemzője úgy jellemzett, mint egy bűntény helyszínét: „Látnunk kell, mi az, ami bizonyíték, és mi a kontextusa.” A szkennelés során közelről is láthatóvá vált egy ablak, amely valószínűleg a jéghegy által tört el, megerősítve a túlélők beszámolóit, miszerint a jég bejutott egyes kabinokba a baleset során.

A Titanic hatalmas kazánházának vizsgálata során kiderült, hogy a hajó világítása még a süllyedés végső pillanataiban is működött. A digitális rekonstrukció azt mutatja, hogy néhány kazán behorpad, ami arra utal, hogy működésben voltak, amikor a víz elérte őket. A hajó hátsó részén egy nyitott szelep is található, amely azt jelzi, hogy a gőz még mindig áramlott az áramtermelő rendszerbe. Ez a Joseph Bell vezette mérnőrcsoport hősies erőfeszítéseinek köszönhető, akik a végsőkig a helyszínen maradtak, hogy szénport szórjanak a kazánokba és fenntartsák a világítást, lehetővé téve ezzel a legénység számára, hogy biztonságban indíthassák el a mentőcsónakokat.

Egy új számítógépes szimuláció is további betekintést nyújt a Titanic süllyedésébe. A kutatás során a hajó részletes szerkezeti modelljét használták, amely a Titanic tervrajzain alapul, valamint az ütközés sebességéről, irányáról és helyzetéről származó információkat. A szimuláció azt mutatja, hogy a hajó csak egy érintő ütközést szenvedett el a jégheggyel, de ennek következtében egy sor, A4-es papírméretű lyuk keletkezett a hajótestén. A Titanic eredetileg úgy lett megtervezve, hogy nem süllyedhet el, még akkor sem, ha négy vízálló rekesze megtelik vízzel. Azonban a szimuláció szerint a jéghegy által okozott károk hat rekeszre terjedtek ki.

A szkennelés során a hajó alsó részén lévő károkat nem lehetett észlelni, mivel az iszap takarja őket. Az emberi tragédia azonban még mindig látható, hiszen a hajósok személyes tárgyai szétszóródva hevernek a tengerfenéken. A kutatók éveken át fognak dolgozni, hogy alaposan megvizsgálják a digitális rekonstrukció minden részletét. Stephenson megjegyezte, hogy a Titanic fokozatosan osztja meg a történeteit, és minden alkalommal újabb kérdéseket hagy hátra a felfedezőkben.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwy6gjwd0g6o