Trump harca a Harvard ellen hosszú távú következményekkel jár
Donald Trump az elmúlt hét során rendkívül elfoglalt volt. Hétfőn bejelentette, hogy 3 milliárd dolláros kutatási támogatást tervez átcsoportosítani a Harvard Egyetemről szakmai iskolákra. Kedden a Fehér Ház levelet küldött a szövetségi ügynökségeknek, amelyben felszólította őket, hogy vizsgálják felül azokat a szerződéseket, amelyeket a kormány Harvardnak ítélt oda, összesen körülbelül 100 millió dollár értékben, és ahol csak lehetséges, találjanak alternatív beszállítókat. Szerdán Trump még többet mondott az ügyről, kijelentve, hogy „Harvardnak viselkednie kell”. A riportereknek azt is mondta, hogy Harvard „nagy tisztelettel” bánik az országával, és csak egyre mélyebbre ásják magukat a problémákban. Ezek az intézkedések, amelyek közé tartozik több mint 3 milliárd dollár kutatási támogatás befagyasztása és a külföldi hallgatók Harvardra való beiratkozásának felfüggesztése, valójában frontális támadást jelentenek Amerika egyik legnevesebb és leggazdagabb felsőoktatási intézménye ellen.
A Harvard egyetemi évnyitó ünnepségein a hallgatók között érezhető volt a feszültség. Az egyik brit állampolgárságú végzős, aki kérte, hogy nevét ne hozzák nyilvánosságra, azt mondta, hogy „az emberek tudták, hogy Trump próbálkozik ezekkel a lépésekkel, de sokkolta őket, amikor bekövetkeztek”. Hozzátette, hogy „ha ez megtörténhet Harvarden, akkor bármelyik egyetemen megtörténhet”. A Harvard és Trump konfliktusa azonban sokkal mélyebb következményekkel jár, mint egyetlen Ivy League egyetem kezelése. Felmerül a kérdés, hogy Trump intézkedései a legújabb, bár a legambiciózusabb lépést jelentik-e a konzervatívok részéről, hogy aláássák a Demokrata Párt hagyományos támaszait.
Trump és adminisztrációja különböző magyarázatokat adtak lépéseikre, beleértve azt a vélelmet, hogy Harvard professzorai között nincs elegendő konzervatív, valamint a külföldi hallgatók számának növekedését és a kínaiakkal való pénzügyi kapcsolataikat. Azonban a Fehér Ház szerint a legközvetlenebb ok Harvard látszólagos antiszemitizmus kezelési hiányossága volt, különösen a Gázai háború kezdete óta tapasztalt antiizraeli tiltakozások fényében. 2023 decemberében három prominens egyetemi elnök, köztük a Harvard akkori elnöke, Claudine Gay, nehezen tudta megválaszolni, hogy a „zsidók genocídiumának” követelése sérti-e a hallgatói magatartási kódexet, amely a zaklatás és bántalmazás ellen lép fel.
Trump kampányában megígérte, hogy megvonja a szövetségi támogatásokat és a kormányzati akkreditációt azoktól a főiskoláktól, amelyek „antiszemita propagandát” folytatnak. Amikor Trump januárban visszatért a Fehér Házba, elkezdte ezt a tervet végrehajtani. Számos egyetem, köztük a Columbia, amely a legnagyobb tiltakozások színhelye volt, beleegyezett a campus biztonsági szabályaik drasztikus megváltoztatásába és a Közel-Keleti, Dél-Ázsiai és Afrikai Tanulmányok Tanszékeik szorosabb felügyeletébe. Harvard egy felmérést végzett az antiszemitizmus és anti-muszlim előítéletek ügyében, amelyet Trump megválasztása előtt rendeltek el. Az eredmények azt mutatták, hogy sok zsidó és muszlim hallgató diszkriminációval, kirekesztéssel és elidegenedéssel szembesült.
Az adminisztráció követelései azonban messze túlmutatnak az antiszemitizmus kezelésére vonatkozó kérdéseken. A Harvardnak címzett levélben a „Közös Munkacsoport az Antiszemitizmus Ellen” számos változtatási javaslatot fogalmazott meg, többek között a sokszínűségi programok megszüntetését, a felvételi és alkalmazási folyamat reformját, a külföldi hallgatók „amerikai értékekkel” ellentétes nézeteinek szűrését, valamint a „nézőpont sokszínűségének” bővítését és védelmét a hallgatók és oktatók között. Trump gyors és agresszív nyomásgyakorlása sokkolta a felsőoktatásban dolgozókat, akik soha nem gondolták volna, hogy a követelések terjedelme ennyire kiterjedt lehet.
A Harvard, mint az adminisztráció haragjának legfőbb célpontja, csak egy a sok neves amerikai egyetem közül, amely kutatási támogatás-csökkentéseket vagy nyomozásokat szenvedett el. A Princeton és a Pennsylvaniai Egyetem is jelentette, hogy az adminisztráció több százmillió dollár kutatási támogatását felfüggesztette. A Oktatási Minisztérium 10 egyetemet vizsgál, antiszemitizmus gyanúja miatt, és figyelmeztette a továbbiakat, hogy hasonló vizsgálatokra számíthatnak. Egyesek számára mindez a Trump-adminisztráció elit felsőoktatás ellen folytatott háborúját jelenti, amely a konzervatívabb irányba kívánja alakítani az egyetemeket.
A Harvard elnöke, Alan Garber megvédte egyetemét, hangsúlyozva, hogy Harvard „szilárd” marad az oktatás és az igazság iránti elkötelezettsége mellett. Trump viszont erőteljes szavakkal reagált, kijelentve: „Harvard harcolni akar, és megmutatni, mennyire okosak, de ők verést kapnak”. Az elnöki bázis nagy része támogatja Trump intézkedéseit, de a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a lakosság többsége támogatja az amerikai egyetemeket, és nem helyesli a tervezett támogatáscsökkentéseket.
A felsőoktatás jövőjét és Trump intézkedéseinek tartósságát azonban nehéz megjósolni. A Trump-adminisztráció nyomásgyakorlása komoly hatással lehet az egyetemek politikai függetlenségére, ami aggodalmat kelt a tudományos közösségben. Míg Harvard és más intézmények próbálnak ellenállni, világossá válik, hogy a politikai háború színtereivá váltak, és a felsőoktatás nem maradhat többé megközelíthetetlen a politikai befolyásolásoktól.
Ezeket is érdemes megnézni
Kiber támadás a szövetkezetnél: Munkatársak figyelmeztetése a kamerák használatára a megbeszéléseken
Boris Becker gyermekei: Az életük és karrierjük bemutatása
